Ez lett az eredménye, hogy nem töltöttem elég időt a lányommal

Olvasónk igaz története talán másoknak is tanulságos lehet.

Amikor Maja 10 éve megszületett, mind nagyon boldogok voltunk. Én akkor egy multinál dolgoztam vezető pozícióban, ezerrel gályáztam azért, hogy megteremtsek mindent, amire a kis családunknak szüksége lehet. Mindig rengeteget túlóráztam, utaztam, és hétvégéken is dolgoztam. A feleségem sokáig tűrte ezt, hiszen látta, hogy jó cél érdekében csinálom. Aztán ő is visszament dolgozni és már nem lett volna szükség a plusz megbízásaimra, anélkül is békésen megéltünk volna. De igaz, ami igaz, addigra már a munka rabjává váltam.

Mindig is imádtam a kislányunkat, nagyon élveztem, hogy apa vagyok, de most ahogy belegondolok, évekig nem voltam aktív részese az életének. Eleinte még hazaértem a fürdetésekre, aztán az is elmaradozott; játszottam vele, de újra és újra azon kaptam magam, hogy csak fél füllel figyelek oda a játékra, mert már a számokon jár a fejem: azokon a dolgokon, amiket másnap le kell tennem a munkahelyemen az asztalra.

Kép
forrás: GettyImages

4 évvel ezelőtt tetőzött nálam a dolog: a munkában túlhajszoltam, otthon ostoroztam magam, hogy nem vagyok elég jó a családomnak. Nem tudtam mit rontok el, hogy van-e ebből kiút, csak azt, hogy napról napra pocsékabbul érzem magam. Addig fajult a dolog, amíg egy napon ki kellett hozzám hívni a mentőt az irodában, mert eszeveszettül szorított a mellkasom. Bevittek a kórházba, ekkor biztosra vettem, hogy meghalok. Kiderült, hogy “csak” egy komolyabb pánikrohamom volt, amire azóta is gyógyszert szedek, hogy kordában tartsam ezt a betegséget.

Hogy mi mentett meg akkor? A lányom és a feleségem. Amikor hazaengedtek a vizsgálatokról és az otthonunkban lábadoztam, egyik nap ráébredtem mi rágja a szervezetemet.

Ne dolgozz annyit Apuci és meggyógyulsz!

- mondta az akkor 6 éves kis csodalény, akin már ilyen pici korban is látszottak az őszinte aggódás, - vagy méginkább félelem-, jelei.

Emlékszem, ekkor azt gondoltam, hogy nem tehetem ezt meg magunkkal. Eddig azt hittem azzal teszek jót, ha gályázok a családért, de már láttam, hogy ezzel csak épp az ellenkezőjét értem el.

Ha belegondolok, Maja alig volt velem, a hozzám való ragaszkodása is csak az anyjának volt köszönhető. A feleségemre sem jutott kellő időm, nemhogy magamra. És valóban: még a szellemi egészségem is odalett. Napokig beszélgettünk a párommal, hogy hogyan tovább, de azt már mindketten tudtuk, hogy nem akarjuk így folytatni. Vagyis ezzel, a sehova sem tartó életstílussal. Én néhány hétre kényszerpihenőre mentem, ez idő alatt pedig végre jutott időm mindenre: végre láttam Maja mindennapos játék-rituáléit, gyakran hallottam a göndör kacajokat, amik elhagyták a a cserfes száját, és magamban is sikerült letisztítanom kicsit a dolgokat.

Valami mást akarok csinálni. Több időt tölteni veletek és azért dolgozni, hogy legyen lehetőségem élvezni is az életet.

- mondtam Juditnak, a feleségemnek

Kellett néhány hónap, mire közösen kitaláltuk mihez kezdjek, és beindítottam egy saját vállalkozást, egy webshopot, ami a feleségem hobbijához kapcsolódik. Addig nem is tudtam, mennyire szeretnék valami egyedit csinálni, amíg be nem indult és amíg nem jöttek a kezdeti sikerek. Rájöttem, hogy engem, - minket-, a pénz nem boldogított, legalábbis nem érte meg az az áldozat, amit hoztam érte. Mi több, csomó mindent feláldoztunk érte. Most, hogy Maja 10 éves, úgy érzem, még időben helyre rázódtak a dolgaim, és aktívan ki tudom venni a részem a gyereknevelésből.

A korai időszakra csak félig tudok jó szívvel visszagondolni, hiszen számomra rengeteg minden, ami fontos lett volna, sajnos örökre elveszett, mert nem voltam ott, nem éltem meg a lányokkal együtt a lényegi perceket. De mindenért kárpótol az, hogy ma már boldognak látom őket és hogy amikor csak akarok, velük lehetek.

Még több cikk neked
Itt a folytatás: ilyen csodálatos a jó apa-lánya viszony a grafikus feleség szerint
Itt a folytatás: ilyen csodálatos a jó apa-lánya viszony a grafikus feleség szerint

Most méginkább magunkra ismertünk ezeken a képeken, mint a sorozat első részében!

Elolvasom
A karácsonyfa beállításának 12 érzelmi fázisa
A karácsonyfa beállításának 12 érzelmi fázisa

Te is ismered már ezeket az állapotokat?

Elolvasom
Ezért jó felnőttként is játszani: 5 igazolt ok, amiért megéri még többet játszanod a gyerkőccel (is)
Ezért jó felnőttként is játszani: 5 igazolt ok, amiért megéri még többet játszanod a gyerkőccel (is)

Ne érezd cikinek a játékot, szükség van rá felnőttként is!

Elolvasom

Előfizetés