Gyerek a nyelvvizsga rengetegben

Hol vannak már azok az idők, amikor a rettegett Rigó utca megkérdőjelezhetetlen hegemóniával uralta az ország népe nyelvi felkészültségének mérését? Manapság apa és gyerek legyen a talpán, aki kiigazodik a nyelvvizsgák sűrűjében – ideje hát rendet vágni köztük.

Külföldi rendszámú autó áll meg két magyar rendőr mellett. A sofőr leengedi az ablakot, és megkérdezi: “Sprechen Sie bitte Deutsch?” A rendőrök bambán állnak. Az autós még három nyelven próbálkozik, de mivel csak értetlenkedés fogadja, feladja, és elhajt. Mire az egyik rendőr a másiknak: “Nézd már, mennyi nyelven beszél, aztán mire ment vele?”

A vicc még a nyolcvanas évekből való, de nagyon úgy tűnik, mintha a magyar társadalom, azon belül is a fiatalok, egyre inkább a viccbéli rendőr pártjára állnak. A Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ adatai szerint ugyanis míg 2003 és 2009 között a 14-24 korosztályból évente átlag 115 ezren kaptak bizonyítványt nyelvtudásukról, addig a 2010 és 2016 időszakban ez a szám 94 ezerre zuhant. A 2005-ös 126 ezres csúcshoz képest 2014-ben például mindössze 82 ezren jártak sikerrel. A tendencia érthetetlen, hiszen mára a kábeltévék majd minden csatornája egy gombnyomással nézhető eredetiben, nem beszélve a Netflix, vagy a YouTube univerzum végtelen tartalmairól. Az egyre romló átlagszínvonal azért is megmagyarázhatatlan, mert a felsőoktatásból kikerülők szűk ötöde már jelenleg is a hiányzó nyelvvizsga miatt nem kapja meg időben diplomáját, 2020-tól ráadásul eleve felvételi követelmény lesz a középfokú tudás igazolása legalább egy idegen nyelvből.

A szinteket egy uniós szabályozás a 2001-ben megjelent Közös Európai Referenciakerettel (KER) egységesítette, hogy kontinens-szerte tisztuljon a kép, hogy egy adott idegen nyelvből írásban és szóban az adott részkritériumok alapján mely tudás milyen mércét üt meg. Ennek megfelelően a B2 szint felel meg a középfoknak, a C1 a felsőfok, a C2 pedig az a feletti profi liga.

Képről beszélni márpedig tudni kell

Annyi biztos, hogy az áhított papír megszerzése azon nem fog múlni, hogy nincs hol és mikor vizsgázni. A leánykori nevén Rigó utcai, átbrandelt megnevezéssel Origo nyelvvizsgát például országszerte 89 helyen lehet letenni, míg a TELC-et 88, az Euroexamet 55, a BME vizsgáját pedig 34 helyszínen kínálják. De még a Cambridge ESOL-t is 11 helyen lehet letenni. A gyakoriságra sem lehet panasz: jellemzően évente legalább három-öt alkalommal szerveznek időpontokat a vizsgázni vágyók számára.

A cikk folytatása az Apa magazin aktuális számában olvasható.